Félelmetes felnőttkor?

Fiatalok és a kapunyitási pánik

Miért ilyen nehéz munkát találni? Amit eddig csináltam, az nem tetszik, de nem tudom pontosan, mihez is szeretnék kezdeni. Hogyan lehet az életet jól csinálni? – ilyen és ehhez hasonló kérdések és kijelentések záporoznak mostanában a környezetemben. Az ismerőseim között ugyanis szép számmal akadnak olyan húszas éveikben járó fiatalok, akiknek a kezében épphogy kihűlt a diploma, és munkát keresnek, vagy olyan harmincasok, akik ugyan már dolgoznak, de mégsem találják a boldogságot. Látszólag különböznek, de egyetlen dolog mégis közös bennük: utolérte őket a kapunyitási pánik.

Bizonyítási vágy és megfelelni akarás, bizonytalanság és félelem – ezekkel lehet jellemezni ezt a jelenséget, amit korunk hívott életre, és aminek több oka van. Erre az érzésre éppúgy rásegít a pszichológiai érettség foka, mint a munkaerő-piaci viszonyok vagy gazdasági válság. Az ugyan tagadhatatlan, hogy az utóbbi évtizedekben kinyílt előttünk a világ, és számtalan lehetőség közül választhatunk, amikor a felnőttkorunkra gondolunk, de az is igaz, hogy a lehetőségek tárháza mintha inkább korlátok közé szorítana, szemben a várva várt szabadsággal. Tanulj tovább, találj egy menő munkát, valósítsd meg önmagad, és legyél te a legjobb az élet minden területén – ezekkel az elvárásokkal találják szemben magukat a mai fiatalok. Már egészen kis korunktól azt várják el, hogy mi legyünk az ászok, azonban a felnőttkor küszöbén kiderül, hogy a legjobbak klubjában nem mindenkinek jut hely. Ilyenkor rájövünk arra, hogy amiről azt hittük, nekünk megfelelő lesz, valójában nem az, és inkább tovább tanulunk, vagy felismerjük, hogy az álomállás elérése bizony kőkemény munka, és az elhivatottság, az alázat és a kitartás mindennek nélkülözhetetlen adaléka. A gondtalan gyermekkor után persze ez mind nagyon ijesztő, pláne egy olyan időszakban, amikor senkinek sem egyszerű munkát találnia. Anélkül, hogy mélyebb filozófiai gondolatokba merülnénk, azt mindenképpen el kell ismernünk, hogy az emberiség és a jelenlegi gazdasági helyzet is felelős ezért a jelenségért.

Nem csoda hát, hogy két hete például, a társadalmi érzékenységről híres United Colors of Benetton nemzetközi kampányt indított Unemployee of the year (Az év munkanélkülije) címmel, hogy felhívja a figyelmet a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeire. A kampány célja viszont nem pusztán a figyelemfelkeltés, hanem egy pályázati felhívás is egyben: olyan terveket várnak, amik támogatják a helyi közösségeket, és a legjobbak pénznyereményben részesülhetnek. Bár ez jó eszköz arra, hogy a társadalom fogékonyabb részét gondolkodásra serkentse és rávilágítson egy komoly, globális problémára, mégis talán az lenne a legjobb, ha a világon visszatérne az emberek megbecsültsége, legyenek akár bolti eladók, pedagógusok, vagy gazdálkodók. Akkor talán a fiatalok sem esnének pánikba, amikor rájönnek, hogy a népszerű munkakörökben nem feltétlenül jut számukra hely.