Anorexia: démon a testben

Egy egyre veszélyesebb kór

Beszélnünk kell az anorexiáról. Nem mintha nem írtak volna róla már számos tanulmányt és cikket, most azonban, úgy tűnik, az eddiginél is több figyelmet követel magának. Az Elle szerkesztőihez feltűnően sok olvasói levél érkezett a témában az utóbbi hónapokban, és többen megosztották velünk személyes küzdelmük történetét. Dr. Pászthy Bea egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikájának főorvosa, gyermek- és ifjúságpszichiáter nap mint nap dolgozik evés- és testképzavaros betegekkel. Mint mondja, az anorexiában szenvedők száma évről évre nő, és bár ez továbbra is jellemzően a fiatal nők betegsége, 16-17 éves kor körül alakul ki, az utóbbi időben egyre gyakrabban találkoznak a szakemberek 12–14 éves korban, illetve 9–11 évesen kezdődő anorexiával is. Sőt! A legújabb tendencia az, hogy 35–50 éves nők lesznek anorexiások, akiknél az extrém vékonyság szorosan összekapcsolódik
MODELLEK ÉS MAGAZINOK

Első hallásra érthetetlen, hogyan lehetséges, hogy a nyugati civilizáció közepén önként életveszélyesen soványra sorvasztják magukat emberek, sokszor olyan fiatal lányok, akiknek látszólag minden adott a sikeres élethez. „Azt szoktam mondani a pácienseimnek, az anorexia olyan, mint egy csillagkép: akkor alakul ki, ha a különböző faktorok, mint bizonyos genetikai adottságok, környezeti tényezők, családi, társadalmi körülmények és személyiségjegyek összeállnak egy képpé” – mondja dr. Pászthy Bea. És vajon mennyiben kárhoztatható a betegség kialakulásáért a média, azon belül is a gyönyörű testek folytonos áradata képernyőről, nyomtatásból? „Tény, hogy mindannyian ugyanazokkal a médiamegjelenésekkel szembesülünk, mégsem leszünk mind evészavarosak. Ám a perfekcionista, tökéletességre törekvő személyiségjegyekkel rendelkező fiatalok könnyebben válnak áldozattá, és rájuk erőteljesebben hatnak a média által közvetített, külsővel kapcsolatos elvárások – figyelmeztet a doktornő. – Ezenkívül felületes éppen a médiát kikiáltani bűnösnek. Ott vannak például a teljesen irreális testformába öntött játék babák; vizsgálatok bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik öt- és hétéves koruk között sokat játszanak ilyen babával, hajlamosak idealizálni a lehetetlenül vékony, elnyújtott női testet” – mondja a szakember. Az „anorexiás” szó sajnos túl sokszor hangzik el a hétköznapi beszédben jelzőként, előszeretettel használják vékony, de nem beteg emberekre is. Modelleket például simán illetnek vele, ami, lássuk be, a legkevésbé sem politikailag korrekt dolog. „Igaz, találkoztam olyan páciensekkel, akik – lévén szép arcúak és vékony testalkatúak – csatlakoztak valamilyen modelliskolához, ahol azt mondták nekik, fogyjanak még 5-6 kilót, holott eleve épp a normalitás határán álltak – jegyzi meg dr. Pászthy Bea. – A probléma az irreális elvárásokkal és előítéletekkel mindenütt jelen van. Egy Angliában végzett felmérés szerint a bankszférában szinte képtelenség állást kapni bizonyos, nem túl magas testtömegindex felett. A soványsághoz magas társadalmi státust, szorgalmat, intelligenciát, tevékeny életformát társítunk.”
(...)
A BETEGSÉG MINT ÖNKIFEJEZÉS

A cikket teljes terjedelmében az ELLE magazin májusi számában olvashatjátok.