„A környezeti szempontból kialakított étrendnek egyre fontosabb szerep jut”

Az élelmiszer-fogyasztás az egyik legnagyobb környezetterheléssel járó fogyasztási terület. A fejlődő országokban az elégtelen kalóriabevitel, az alultápláltság és a természeti erőforrások túlhasználata okoz gondot, míg a fejlett országok lakói a fogyasztásuk környezeti hatásaival inkább közvetetten szembesülnek.

A Világbank becslése alapján a növekvő népesség élelmiszerrel való ellátása érdekében a gabonatermelésnek 50%-kal, a hústermelésnek 85%-kal kellene növekednie 2000 és 2030 között. Márpedig globálisan az élelmiszer-előállítás az emberi tevékenység által okozott üvegházhatású gázkibocsátás harmadát teszi ki, ennek jelentős része pedig az állattenyésztésből származik. Az importált termékek növekvő aránya miatt a fejlett országok egyre kiszolgáltatottabbak lesznek más országok természeti erőforrásainak, és ez további társadalmi és környezeti problémákhoz vezethet. 

Magyarország élelmiszer-fogyasztásának mennyisége csökkent a korábbi évtizedekhez képest minden élelmiszer-kategóriában (a tejtermékek és a kenyér szegmensét kivéve), és a húsfogyasztás összetételét vizsgálva is kedvező tendenciát tapasztalunk: növekszik a baromfifogyasztás, ami kisebb környezetterhelésű, mint a sertéshúsé vagy a marhahúsé. 

Szintén pozitív tendencia, hogy az elmúlt években enyhe csökkenés tapasztalható az élelmiszer-hulladékok mennyiségében is – bár a keletkező mennyiség közel fele elkerülhető lenne a friss zöldségek és gyümölcsök, péksütemények tudatosabb vásárlásával. A hulladékgazdálkodás területén itthon szórványosan megjelent már az állatok esetében a nose-to-tail (az orrtól a farokig), a zöldségeknél a leaf-to-roots (levéltől a gyökerekig) mozgalom, melyek lényege, hogy minden elfogyasztható részét hasznosítják az alapanyagoknak. Nő a zero waste (hulladékmentes) éttermek száma is, melyek nemcsak minél kevesebb hulladék felhalmozására törekszenek, de újrahasznosított alapanyagokat is használnak, etikus és zöld beszerzést valósítanak meg, illetve az alkalmazottakkal és vendégekkel való etikus és felelős bánásmód is kiemelt helyen szerepel náluk.  

A környezeti és egészségügyi szempontból kialakított étrendnek is egyre fontosabb szerep jut – ez ugyanis kisebb földterület-használatot és kevesebb CO2-kibocsátást eredményez: az egészségügyi ajánlásoknak megfelelő, kevesebb húsfogyasztást tartalmazó étrend mellett globálisan akár 20%-kal is lehetne csökkenteni ezáltal a kibocsátásokat, a klímaváltozás költségeit pedig 50%-kal lehetne mérsékelni.

A cikk eredetileg az Elle magazin 2021. szeptemberi lapszámának Prognózis rovatában jelent meg.